Szilveszteri fogások a világ körül
Idehaza a lencse és a disznó dívik, de máshol ez igen szegényes menü lenne.
A magyar hiedelmek szerint, aki szeretne a következő évben bőségben, szerencsében és gazdagságban élni, az minél több lencsét, babot, borsót egyen. Húsok tekintetében a disznóhoz ragaszkodunk, hiszen az kitúrja a szerencsét, míg a szárnyas elkaparja, vagy egyes tájakon élő elképzelések szerint, elrepül vele. De egyes tájakon éppen ezért szerették, hiszen minden rosszat magával visz. A lista itt még nem ért véget: a hal elúszik a szerencsével, a vad pedig elfut – ezekre éppígy igaz a jó és a rossz szerepe is; marad hát a disznó, azzal nincs gond.
Január elsején a kenyérszelés azt jelképezte, hogy ha ezen a napon jut kenyér, akkor egész évben lesz majd. Szokás volt még karácsonykor diót dobni a szoba négy sarkába a család egészségéért, de szilveszterkor a rossz dió jóslatként is működött, betegségre vagy halálra utalt.
Lélek-, illetve gyomorerősítőként a korhelyleves is klasszikus újévi fogás Magyarországon, italnak pedig a krampampuli, az égetett puncs dukált. Na de, amíg mi többnyire lencsét eszünk disznóval, mit fogyasztanak a világon máshol?
Japánban például egy toshikoshi soba nevű tésztát szokás ilyenkor enni, ami attól különleges, hogy hajdina az alapja. A soba a rugalmasságot jelképezi, és mivel egyszerűen fogyasztható, mondhatni tisztán vágható, a következő év is tiszta lappal indul, na és legalább olyan hosszú élettel folytatódik, mint a tészta maga.
