A zöld műszerfalak körbeérik a termet. Rajtuk mutatók, feliratok, kapcsolók, alattuk újabb műszerek. A kelenföldi erőmű régi vezénylőterme első pillantásra is furcsa hely, de még érdekesebb, ha belegondolunk: ezt a rengeteg eszközt valakinek naponta figyelnie kellett.
A falakon nem dísznek voltak a műszerek. Az erőmű és a kapcsolóberendezés állapotáról adtak információt, a kezelők pedig innen avatkozhattak be a működésbe. Az a feladat, amelyet ma sokszor képernyőkön látunk, itt egy egész terem falain jelent meg.
Egy gyorsan növekvő városnak kellett az áram
Budapest vezetése 1911-ben döntött saját kelenföldi áramfejlesztő telep építéséről. A munkák Reichl Kálmán tervei alapján indultak, az áramszolgáltatás pedig 1914 nyarán kezdődött. A korabeli beruházás technikai szempontból is nagy vállalkozásnak számított.
Az első világháború megtörte a fejlődést, majd az 1920-as években újabb bővítések következtek. Bierbauer, későbbi nevén Borbíró Virgil 1925-ben kapcsolódott be a tervezésbe. Reichl halála után ő vitte tovább a munkát.
Miért építettek ilyen látványos vezénylőtermet?
A kapcsolóház és a vezénylőterem a húszas évek végi bővítéshez tartozik. Az épületnél a műszaki rendeltetés és a megjelenés együtt számított. A vezénylőterem átvilágító mennyezete, a nagy felületek és a rendezett műszerfalak jól mutatják ezt.
Borbíró a Tér és Forma 1931-es ismertetőjében a kapcsolóház központjaként írta le a termet. A KÉK Városi Séták által közölt korabeli leírásból kiderül: a műszerek feszültségről és áramerősségről is tájékoztattak, a kezelőasztalokról pedig gombnyomással lehetett működtetni a berendezés részeit.
A sok vezeték karbantartását külön hozzáférhető folyosó segítette a táblák mögött. A látványos előlapok mögött tehát ugyanolyan fontos volt az áttekinthető, javítható rendszer.
A fotó egy konkrét állapotot mutat
A cikkhez használt felvétel 2023-ban készült. Jól látszik rajta a terem megkopott állapota is: nem csillogó, frissen restaurált díszletet látunk. A régi felületek és a rengeteg kézi kezelőszerv együtt adják a hely hangulatát.
Az épület különleges terei forgatási helyszínként is szolgáltak. A látogatási lehetőségek viszont időszakosak lehetnek, ezért egy régi sétakiírás alapján nem érdemes elindulni. A terem egy működő nagyváros ipari múltjának része, nem szabadon bejárható elhagyott játszótér.
Fotó: Random photos 1989 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0. A fényképet nem alakítottuk át.
Források: KÉK Városi Séták; Nemzeti Archívum.
