
A Szabadság téren egy szellőző mellett sétálsz el. Kőbányán egy régi sörgyár épületeit látod. A Gellért-hegyen a panorámát nézed. Közben alattad egy egykori titkos bunker, vízzel elöntött ipari járatok és egy hatalmas, oszlopokkal teli víztároló rejtőzik.
Budapestnek ezt az oldalát nem látni a villamos ablakából. Pedig az egyik helyet azért építették, hogy egy atomtámadás alatt is lehessen irányítani az országot. A másikban repülőgépmotorok készültek. A harmadik pedig akkor a leglátványosabb, amikor éppen nincs benne az, amiért létrehozták.
1. A szellőző, amely egy titkos bunkerhez tartozik
A Szabadság tér déli részén álló kör alakú szellőző alatt jóval több van néhány csőnél. Az F4-es objektum a hidegháborúban épült: a pártvezetésnek szántak itt védett munkahelyet és óvóhelyet. Rákosi Mátyás és vezetőtársai számára akár atomtámadás esetén is biztosítani akarták az irányítás lehetőségét.
Budapest Főváros Levéltára szerint az építkezés 1952. május 1-jén kezdődött. Titokban kellett tartani. A munkások között vidéki bányászok és mélyépítők is voltak; sokan azt hitték, a metrót építik. Másutt ereszkedtek le, mint ahol később feljöttek a felszínre.
A bunker valóban összeköttetésbe került a kettes metróval, a Kossuth Lajos tér és a Deák Ferenc tér közötti szakaszon. A levéltári összefoglaló szerint ez a kapcsolat 1966-ban jött létre. Vagyis miközben az utasok a következő megállóra várnak, a vonal közelében ott húzódik egy egészen más célra épített föld alatti tér.
A neve is megtévesztő: az F4 nem valamiféle baljós fedőnév. Az Építési Megoldások történeti feldolgozása szerint a földalatti gyorsvasút négyes munkaterületének jelölése maradt rajta.
2. A kőbányai labirintus, ahol a lépcső egyszer csak vízbe vezet
Kőbánya alatt egy körülbelül 33 kilométeres járathálózat húzódik. A mészkő kitermelése után maradt üregekbe később boroshordók és söröshordók kerültek. A háború alatt azonban már egészen más zajok töltötték meg a föld alatti tereket: 1944-ben repülőgépmotor-gyártás is folyt itt.


