Érdekes

Titkos bunker és vízbe veszett járatok: mi rejtőzik Budapest alatt?

Egy szellőző mögött pártvezetői bunker rejtőzik, Kőbánya alatt búvárok úsznak a régi ipari terekben. Három valódi hely Budapest föld alatti világából.

A budapesti F4 bunker valódi belső tere, íves folyosóval és régi berendezésekkel

A Szabadság téren egy szellőző mellett sétálsz el. Kőbányán egy régi sörgyár épületeit látod. A Gellért-hegyen a panorámát nézed. Közben alattad egy egykori titkos bunker, vízzel elöntött ipari járatok és egy hatalmas, oszlopokkal teli víztároló rejtőzik.

Budapestnek ezt az oldalát nem látni a villamos ablakából. Pedig az egyik helyet azért építették, hogy egy atomtámadás alatt is lehessen irányítani az országot. A másikban repülőgépmotorok készültek. A harmadik pedig akkor a leglátványosabb, amikor éppen nincs benne az, amiért létrehozták.

1. A szellőző, amely egy titkos bunkerhez tartozik

A Szabadság tér déli részén álló kör alakú szellőző alatt jóval több van néhány csőnél. Az F4-es objektum a hidegháborúban épült: a pártvezetésnek szántak itt védett munkahelyet és óvóhelyet. Rákosi Mátyás és vezetőtársai számára akár atomtámadás esetén is biztosítani akarták az irányítás lehetőségét.

Budapest Főváros Levéltára szerint az építkezés 1952. május 1-jén kezdődött. Titokban kellett tartani. A munkások között vidéki bányászok és mélyépítők is voltak; sokan azt hitték, a metrót építik. Másutt ereszkedtek le, mint ahol később feljöttek a felszínre.

A bunker valóban összeköttetésbe került a kettes metróval, a Kossuth Lajos tér és a Deák Ferenc tér közötti szakaszon. A levéltári összefoglaló szerint ez a kapcsolat 1966-ban jött létre. Vagyis miközben az utasok a következő megállóra várnak, a vonal közelében ott húzódik egy egészen más célra épített föld alatti tér.

A neve is megtévesztő: az F4 nem valamiféle baljós fedőnév. Az Építési Megoldások történeti feldolgozása szerint a földalatti gyorsvasút négyes munkaterületének jelölése maradt rajta.

2. A kőbányai labirintus, ahol a lépcső egyszer csak vízbe vezet

Kőbánya alatt egy körülbelül 33 kilométeres járathálózat húzódik. A mészkő kitermelése után maradt üregekbe később boroshordók és söröshordók kerültek. A háború alatt azonban már egészen más zajok töltötték meg a föld alatti tereket: 1944-ben repülőgépmotor-gyártás is folyt itt.

A cikket a következő oldalon olvashatod tovább.
Advertisements