
Egy kápolnát nem szokás dobozokba csomagolni és átköltöztetni. Esztergomban mégis ehhez hasonló feladatot oldottak meg: a Bakócz-kápolna vörösmárvány belső terét 1600 darabra bontották, megszámozták, majd az új bazilikában ismét összeállították.
Ha ma belépsz, kész egészet látsz. A történet legkülönösebb része éppen az, hogy ez az egység egyszer már gondosan nyilvántartott épületelemek sokaságára esett szét.
Régebbi, mint a bazilika, amelyben áll
A kápolna Bakócz Tamás érsek megbízásából, a XVI. század elején készült. Eredetileg a középkori Szent Adalbert-székesegyházhoz tartozott. Az esztergomi bazilika hivatalos ismertetője szerint ennek a korábbi székesegyháznak ma ez az egyetlen fennmaradt építészeti emléke.
Vagyis a jelenlegi, hatalmas templom belsejében egy másik korszakból származó, eredetileg más épülethez tartozó teret találsz. A vörös kő és a reneszánsz formák ezért is hatnak külön kis világként a bazilikán belül.
Az új építkezés útjában állt
A XIX. században épülő új székesegyház terveibe a kápolna eredeti helyzete nem illett bele. A megoldás nem az lett, hogy egyszerűen eltüntetik: Packh János irányításával 1822–1823-ban elemeire bontották, hogy az új templomba beilleszthessék.


