Ha egy ház kigyullad, az ember azt várja, hogy előbb-utóbb eloltják. A pennsylvaniai Centraliában azonban a tűz olyan helyre jutott, ahonnan már nem lehetett egyszerűen kifecskendezni: a település alatti felhagyott szénbánya járataiba.
1962 májusában kezdődött. Több mint hat évtizeddel később a föld alatti tűz története még mindig nem ért véget. A város közben csaknem eltűnt fölüle.
A kezdet pontos oka körül maradt bizonytalanság
A legelterjedtebb magyarázat szerint egy szemétlerakónál gyújtott tűz terjedt át a széntartalmú anyagra, majd a mélyebben fekvő bányajáratokra. Ez a leginkább elfogadott forgatókönyv, de a gyulladás minden részletét nem sikerült kétséget kizáróan rekonstruálni.
A következmények viszont nagyon is valóságosak voltak. A föld alatti szén hosszú időre biztosított tüzelőanyagot, a repedéseken és járatokon keresztül pedig levegő juthatott az égéshez.
Hiába öntöttek rá vizet, a gond mélyebben folytatódott
Próbálkoztak vízzel, agyagos lefedéssel, kiásással és a járatok nem éghető anyaggal történő feltöltésével is. A hatvanas–hetvenes években állami és szövetségi pénzből milliókat fordítottak a tűz megfékezésére, de a beavatkozások csak korlátozott eredményt hoztak.
A fényképen látható, földből felszálló füst arra emlékeztet, hogy itt a veszély jelentős része rejtve maradt. A felszín nem mindenütt nézett ki lángoló tájnak, miközben alatta tovább dolgozott a tűz.
Végül az embereket költöztették el
A mérgező gázok és a talajsüllyedés miatt a történet már régen nem pusztán egy bányászati problémáról szólt. Otthonok, üzletek és a mindennapi közlekedés kerültek veszélybe.
1984-ben az amerikai kongresszus 42 millió dollárt különített el az érintett ingatlanok önkéntes felvásárlására és az áttelepítésre. A következő években több száz lakó- és üzleti ingatlant vásároltak meg. A 61-es út tűzkáros szakaszát az 1990-es években határozatlan időre lezárták.
A tűz kezdetekor nagyjából 1100–1200 ember élt a településen. A későbbi, már szinte üres Centraliát nézve könnyű elfelejteni, hogy a megmaradt utcák valaha iskolába, munkába és haza vezető utak voltak.
A látvány mögött nem egy elhagyott filmes díszlet áll
A helyről sok hátborzongató kép kering, de a valódi történethez nincs szükség kísértetekre. Egy bányászváros elveszítette a biztonságos talajt a lakói lába alól, és az oltás helyett végül az elköltözés lett a megoldás.
A tűzzel érintett területre nem érdemes bemerészkedni. A füst hiánya sem jelenti azt, hogy az adott rész biztonságos: a föld alatti üregek és gázok nem igazodnak ahhoz, mi látszik a fényképen.
Fotó: Jrmski / Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.5. A felvételt nem módosítottuk.
