Fotó: VargaA / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0. A képen szerkesztőségi módosítást nem végeztünk.
Vörös talaj, csupasz falak és egymás fölé lépcsőző teraszok. A gánti bauxitbánya fotóján az a furcsa, hogy a látványt nehéz összeilleszteni azzal, amit egy magyarországi erdei kirándulástól várnánk.
Pedig nem kell hozzá repülőre ülni. A Vértesben, Gánt mellett egy felhagyott külfejtés mutatja meg, milyen nyomot hagyott a tájon a bauxit kitermelése.
A szín régi, a mai látványhoz bányászok is kellettek
A vöröses színű bauxit az alumíniumgyártás fontos nyersanyaga. Gánton 1926-ban indult meg a bányászata. A külfejtés során lekerült a fedőréteg, a kitermelés pedig feltárta a korábban eltakart földtani formákat.
A mai kép ezért egyszerre szól a kőzetről és az emberi munkáról. Nem egy érintetlen, titokzatos sivatag rejtőzik a fák között: egy ipari terület maradványát látjuk, amelynek a méreteit a környezetből nehéz lenne elképzelni.
A fényképen is érdemes a falakat nézni
Elsőre a szín ragadja meg a szemet. Másodikra a terep: a lejtők, az eltérő magasságú szintek, a kopár részek mellett megjelenő növényzet. Ezek miatt nem lesz a látvány pusztán egy nagy, vörös folt.
A helyszínen a földtani park tanösvénye segít értelmezni, mit látunk. Így a táj nem csak egy különös fényképháttér marad, hanem a bauxit elhelyezkedéséről és a kitermelés történetéről is mesél.
Az alumínium mögött ilyen helyek álltak
Az alumínium könnyűsége nagy jelentőséget adott a nyersanyagnak a modern gépgyártásban. Egy kész tárgyon már nem látszik a bánya: éppen ezért érdekes egymás mellé tenni a mindennapi anyagot és azt a hatalmas tájsebet, amely a kitermelése után maradt.
A Bagoly-hegy oldalában található Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás a magyar bauxitbányászat történetét is bemutatja, részben föld alatti kiállítótérben. A felszíni látvány mellé így a munkához használt eszközök és az ipartörténeti háttér is odakerül.
Nem érdemes letérni a kijelölt útvonalról
Ez felhagyott bányaterület, meredek oldalakkal. A bejárásnál maradj a látogatóknak kijelölt részeken, és indulás előtt nézd meg a földtani park és a kiállítás aktuális látogatási rendjét.
A gánti tájban az a meglepő, hogy nincs szüksége kitalált legendára. A valódi története is elég szokatlan: egy hegyoldalból nyersanyag került elő, a munka után pedig olyan hely maradt, amelyet a fénykép alapján sokan nem is ide tennének.
