A Szabadság téren egy szellőző mellett sétálsz el. Kőbányán egy régi sörgyár épületeit látod. A Gellért-hegyen a panorámát nézed. Közben alattad egy egykori titkos bunker, vízzel elöntött ipari járatok és egy hatalmas, oszlopokkal teli víztároló rejtőzik.
Budapestnek ezt az oldalát nem látni a villamos ablakából. Pedig az egyik helyet azért építették, hogy egy atomtámadás alatt is lehessen irányítani az országot. A másikban repülőgépmotorok készültek. A harmadik pedig akkor a leglátványosabb, amikor éppen nincs benne az, amiért létrehozták.
1. A szellőző, amely egy titkos bunkerhez tartozik
A Szabadság tér déli részén álló kör alakú szellőző alatt jóval több van néhány csőnél. Az F4-es objektum a hidegháborúban épült: a pártvezetésnek szántak itt védett munkahelyet és óvóhelyet. Rákosi Mátyás és vezetőtársai számára akár atomtámadás esetén is biztosítani akarták az irányítás lehetőségét.
Budapest Főváros Levéltára szerint az építkezés 1952. május 1-jén kezdődött. Titokban kellett tartani. A munkások között vidéki bányászok és mélyépítők is voltak; sokan azt hitték, a metrót építik. Másutt ereszkedtek le, mint ahol később feljöttek a felszínre.
A bunker valóban összeköttetésbe került a kettes metróval, a Kossuth Lajos tér és a Deák Ferenc tér közötti szakaszon. A levéltári összefoglaló szerint ez a kapcsolat 1966-ban jött létre. Vagyis miközben az utasok a következő megállóra várnak, a vonal közelében ott húzódik egy egészen más célra épített föld alatti tér.
A neve is megtévesztő: az F4 nem valamiféle baljós fedőnév. Az Építési Megoldások történeti feldolgozása szerint a földalatti gyorsvasút négyes munkaterületének jelölése maradt rajta.
2. A kőbányai labirintus, ahol a lépcső egyszer csak vízbe vezet
Kőbánya alatt egy körülbelül 33 kilométeres járathálózat húzódik. A mészkő kitermelése után maradt üregekbe később boroshordók és söröshordók kerültek. A háború alatt azonban már egészen más zajok töltötték meg a föld alatti tereket: 1944-ben repülőgépmotor-gyártás is folyt itt.
A történet legkülönösebb része mégsem ez. A rendszer mélyebb szakaszain gépház működött, ahonnan szivattyúzni kellett a vizet. Amikor ez megszűnt, a víz visszafoglalta a tereket. A We Love Budapest helyszíni beszámolója szerint az elárasztott részen búvárok is merülnek.
Képzeld el ugyanazt az ipari teret kétféleképpen: először emberekkel, gépekkel, lépcsőkön közlekedő munkásokkal; aztán ugyanott lámpafénnyel úszó búvárokkal. A víz alatt nem egy elsüllyedt hajó belseje van, hanem Budapest egy régi munkahelye.
A száraz járatok sem egyszerű folyosók. Elágazások, hatalmas csarnokok és különböző korok nyomai követik egymást. A pincék látogathatósága szervezett alkalmakhoz kötött; nem szabadon bejárható városi aluljáróról van szó.
3. A Gellért-hegy belsejében álló oszloperdő
A Gruber József víztároló üres medencéje első pillantásra inkább egy sci-fi díszletének tűnik. A mennyezetet medencénként 106, felül kiszélesedő oszlop tartja. A két tároló összesen 80 millió liter vizet képes befogadni.
A víz akár nyolc méter magasra emelkedhet bennük. Ami a karbantartáskor készült képeken bejárható oszlopcsarnoknak látszik, az üzemszerűen ivóvízzel teli medence.
A két medencének ráadásul zongorára emlékeztető az alaprajza. A Műegyetem ismertetője szerint az áramlás vizsgálatakor színes füstöt is használtak a modellezéshez. A forma a víz megfelelő cserélődését szolgálja: ne maradjanak pangó részek a tárolóban.
Ezekhez a helyekhez nem kell szellemet vagy titkos szektát kitalálni. Elég arra gondolni, hogy valaki éppen kutyát sétáltat a felszínen, miközben alatta egy vízzel elöntött lépcsősor, egy elzárt bunkerfolyosó vagy nyolc méter mély ivóvíz van.
Források: Budapest Főváros Levéltára: A Rákosi-bunker; Építési Megoldások: F–4, a titkos bunker Budapest szíve alatt; We Love Budapest: a kőbányai pincerendszer bejárása; Euronews: a Gellért-hegyi víztároló; BME: A Gellért-hegy rejti Budapest ivóvizét.
Nyitókép: az F4-es objektum valódi belső tere. Fotó: Christo, 2023 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0. Átméretezett, tartalmilag változatlan kép.
