
A szegedi Belvárosi hídon ma megszokott dolog átsétálni Újszegedre. A második világháború végén azonban a régi híd megsemmisült, és a ma ismert átkelő csak 1948-ban készült el.
Először a roncsot kellett eltakarítani
A régi Belvárosi híd 1944-ben pusztult el. Egy folyóba omlott híd pótlása azzal kezdődik, hogy a munkások hozzáférjenek ahhoz, ami a vízben maradt. Szegeden a roncs eltakarítása 1946 tavaszán indult meg. Ugyanazon év őszén már az újjáépítésen dolgoztak.
Az acélszerkezet elkészítésén több műhely osztozott. A munka ezzel túlnőtt a két hídfőn: mielőtt az ív összeállhatott volna a Tisza fölött, különböző helyeken kellett elkészíteni az elemeit. A mai híd egy új acél ívszerkezet lett a régi helyén.


