
Ez a bizonytalanság pedig komoly taktikai előnyt jelenthet.

Ha egy támadó fél nem tudja biztosan, hogy melyik célpont valódi és melyik csak csali, akkor sokkal nehezebb hatékony támadást indítani.
Az olcsó trükk, ami milliókat spórolhat
A modern fegyverek ára elképesztően magas. Egy precíziós rakéta akár több százezer vagy több millió dollárba is kerülhet.
Ezzel szemben egy egyszerű repülőgép-makett elkészítése töredékébe kerül.
Ha egy támadó fél egy drága rakétát lő ki egy hamis repülőgépre, akkor hatalmas pénzt és erőforrást pazarol el, miközben a valódi célpontok érintetlenek maradhatnak.
Ezért a csali célpontok használata a mai napig az egyik leghatékonyabb katonai megtévesztési módszer.
Nem új ötlet
Bár elsőre furcsának tűnhet, a katonai megtévesztés egyáltalán nem új dolog.
A második világháború idején a szövetségesek például felfújható tankokat és hamis repülőtereket használtak, hogy megtévesszék a német felderítést. A hidegháború idején pedig több ország is alkalmazott hamis rakétaállásokat.
Irán lényegében ugyanazt a régi taktikát használja – csak a modern műholdas felderítés korszakához igazítva.
Tényleg működik?
Arra nincs hivatalos bizonyíték, hogy az amerikai vagy izraeli hírszerzés valóban megtévesztődött volna.
A szakértők szerint azonban a cél nem feltétlenül az, hogy teljesen átverjék a világ legerősebb hírszerző szolgálatait. Sokkal inkább az, hogy bizonytalanságot teremtsenek.
A hadviselésben ugyanis már az is stratégiai előnyt jelenthet, ha az ellenfél nem tudja pontosan, mi az igazi és mi a csali.
És néha egy egyszerű fa makett is elegendő lehet ahhoz, hogy megvédjen egy több tízmillió dolláros vadászgépet.


