Érdekes

Budafok alatt előbb követ bányásztak, később pezsgő érlelődött – így kapott új életet a föld alatti város

A budafoki pincék nem mind azért születtek, hogy bort tároljanak bennük. A kőfejtés után megmaradt járatok új feladatot kaptak: hűvös, egyenletes környezetet adtak a bor- és pezsgőkészítéshez.

A Törley-épületegyüttes Budafokon

A budafoki pincék nem mind azért születtek, hogy bort tároljanak bennük. A kőfejtés után megmaradt járatok új feladatot kaptak: hűvös, egyenletes környezetet adtak a bor- és pezsgőkészítéshez.

A házakból hiányzó kő helyén járatok maradtak

Budafok-Tétény mészkövének kitermelése hosszú időn át alakította a föld alatti teret. A helyi Bornegyed történeti összefoglalója szerint már az ókori építkezésekhez is bányásztak itt követ, később pedig Buda növekvő építőkőigénye bővítette tovább az üregeket.

A kivájt tér a bányászat befejeztével nem vált értéktelenné. Éppen azok a tulajdonságok tették hasznossá, amelyek odafent nem maguktól értetődők: a hőmérséklet lassú változása és a magas páratartalom. Egy föld alatti helyiségben másképp viselkedik a nyári meleg, mint az utcán.

Miért éppen itt kötött ki Törley?

Törley József 1882-ben alapította meg budafoki pezsgőgyárát. A pincei környezet mellett a szállítás is számított: Budapest közelsége, a Duna és a közlekedési kapcsolatok üzleti előnyt jelentettek. A pezsgő történetében így a földtan és a kereskedelem ugyanannyira fontos szereplő lett, mint maga az ital.

A cikket a következő oldalon olvashatod tovább.
Advertisements