Az életben sokszor jön el a pillanat, mikor bocsánatot kell kérnünk valakitől. Sokszor érezhetjük azonban úgy, hogy ezek a bocsánatkérések nem őszinték és nem szívből jönnek, csupán a formalitások megőrzése végett mondjuk. Ha pedig valaki bocsánatot kér, de nem vállalja a felelősséget a tetteiért, akkor az egy „hamis-bocsánatkérés”.
A Bright Side érdeklődik az ilyen esetek iránt, ezért keresett is néhány példát, hogy szemléltesse ezeket a „hamis-bocsánatkéréseket”
.„Mindent eltúlzol!”
A bocsánatkérés itt csak formalitás, ráadásul még bűntudatot is keltenek benned, mert azt éreztetik, hogy túlreagálod a helyzetet. „Ők mindent jól csináltak, csak veled van a gond!”
„Persze, a te problémáid sokkal fontosabbak!”
Ebben a helyzetben a bocsánatkérés átértékeli a társalgást. Az őszintének tűnő hangnem helyett sokkal inkább az irónia és a megvetés uralkodik. A bocsánatkérő nem tiszteli a határaidat és a magánéletedet és próbál manipulálni, hogy az ő akarata érvényesülhessen.
„Csak vicceltem”, ami azonnal semlegessé tesz minden bántást.
Biztos te is voltál már olyan helyzetben, mikor valaki mondott valami bántót, majd azzal takarózott, hogy csak viccelt. Ugyanakkor ezek a megjegyzések igenis sértőek, és egy egyszerű kibúvó, mint a „csak vicceltem”, nem nyújt feloldozást és megkönnyebbülést. Utána még órákig ezen fog kattogni az agyad.
Formális bocsánatkérés
Ez a bocsánatkérés egy kibúvó. Lényegében azt jelenti, hogy „Ha megbántottalak, akkor sajnálom, de ha nem bántottalak meg, akkor nem sajnálom”. Ez egy kellemetlen szituációt eredményez, mivel a formális bocsánatkérés elhangzott, de a rossz érzés az elhangzottak miatt megmarad.
„Mindig bocsánatot kérek emiatt”
Amikor valaki ezt mondja, a bocsánatkérés nem őszinte. Ezt „deja-vu bocsánatkérésnek” nevezik, hiszen az eset már korábban is megtörtént, de nem könnyebbülsz meg tőle, mert tudod, hogy úgy sem gondolja komolyan.
Ha valaki azt mondja, hogy „talán”, az nem az őszinteségre vall.
