szombat, július 20, 2024
More
    Hirdetés

    Legújabb cikkek

    Farsangi finomságok nem csak gyerekeknek

    „Itt a farsang, áll a bál!”- mondja egy népszerű gyermekdal kezdő sora, amely lényegretörően foglalja össze az egyik legvidámabb ünnepünknek, a farsangnak a lényegét. Az ünnepet, amely német mintára nálunk farsang névre hallgat, és amelyet más országokban, például az olaszoknál és a spanyoloknál karneválként emlegetnek.

    Amiben a nemzetek hagyománya megegyezik, hogy a húsvéti nagyböjtöt megelőző időszakról beszélünk, amikor a bálozás, a mulatozás, a gazdag lakomázás szinte kötelező jelleggel van jelen az emberek mindennapjaiban. A karneválok őshazájában, Velencében, már István napján (dec. 26.), míg Spanyolországban Sebestyén napján, vagyis január 20-án kezdődnek a vigasságok. Itthon a farsangi időszak január 6-án veszi kezdetét és tart egészen hamvazószerdáig, vagyis egészen pontosan húshagyó keddig, hiszen a hamvazószerda tulajdonképpen már a Húsvétot megelőző negyven napos böjt első napja. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy az utóbbi években elsősorban a vendéglátósok vezették be a „Torkos csütörtököt”, amely még egy legutolsó kulináris ünnepnap a megtisztulást jelképező böjt előtt.

    Farsangi hagyományok eredete
    A farsangot, amely eredetileg a tél és a tavasz háborúzását jelentő ünnep volt, a pogány kultúra fedezte fel magának, amelyet a keresztények kezdetben üldöztek ugyan, majd miután rádöbbentek, hogy ez az ünnep semmiféle veszélyt nem jelent a számukra, elfogadták és támogatták annak néphagyományokra épülő ünneplését. A bolondozásoknak, a táncos mulatságoknak ebben az időszakban se vége, se hossza, természetesen ebben az időszakban tartották régen a legtöbb esküvőt is és bizony, aki a vígasságok után sem talált párt magának, azt különösen a falu népe a „szájára vette”. Nagy hagyományai vannak a jelmezes felvonulásoknak, jelmezbáloknak is.

    A mohácsi busójárás, a legelevenebb farsangi népszokás
    Itthon a jelmezes felvonulások közül is kiemelt hagyománya van a mohácsi busójárásnak, amely 2019-ben felkerült az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára, ami elsősorban az évek óta aktívan hagyományt őrző busó csoportok, a jelmezkészítők és a maszkfaragók nemzetközi elismerése. A busójárás egyik sajátossága az egyedi kivitelezésű faragott, állatvérrel festett maszkok, illetve a bundájával kifordított birkabőr gúnyák, amelyeket derékban lánccal, vagy éppen kötéllel fognak össze és kolompokkal teleaggatva viselnek. Bizarr, kicsit félelmetes látvány, arról nem is beszélve, hogy a busók cselekedeteinek erkölcsi szabályait az ünnepekre „felfüggesztik” és mivel teljes inkognitóban vannak a maszk alatt, ezért gyakran, elsősorban a fiatal lányok „kárára” keverednek nem feltétlenül etikus helyzetekbe. Ennek ellenére, vagy éppen ezért évről-évre több tízezren látogatnak el Mohácsra a világ és az ország legkülönbözőbb tájairól átélni e népszokás hagyományait.

    Hirdetés

    Új cikkek

    Ki ne hagyd